Coordenadór Grupu Artezanatu Haburas Kultura Ataúru, Eliseu da Costa Pereira, hateten estátua místiku “Tolan Hati” ne’ebé bei’ala sira konsidera nu’udar símbolu kulturál rai Ataúru ne’e lakon hafoin okupasaun ilegál rejime Soeharto invade Timor-Leste.
Tuir tradisaun ka lisan ema Atauro nian iha tempu bei’ala sira-nian, estátua Tolan Hati konsidera nu’udar figura sakrál ida. Estátua ne’e mosu bainhira rai Ataúru halo luan tan ninia espasu ba iha Makadiki mak Estátua Tolan Hatine’e hatudu ninia-aan ba bei’ala sira atu sai nu’udar símbolu kulturál ida.
“Antes rai Ataúro loke luan, estátua ne’e mós mosu ba abó AIRA entaun abó ne’e foti hodi tau iha nia fatin. Tanba estátua Tolan Hati ne’e mosu feto no mane ho oan ida hatais tais baku hela babadok, entaun abó sira konsidera nu’udar símbolu kulturál rai Ataúru nian,” dehan Koordenadór Grupu Artezanatu Haburas Kultura Ataúru,
Tanba ne’e, koordenadór ne’e hatutan, hori bei’ala sira-nia tempu bei’ala sira kada tinan sempre halo tuir ho kantiga dadolin ba estátua Tolan
Baca Juga : KONFRUNTO IHA BEMORI,REZULTA EMA 8 KANEK NO UMA 4 RAHUN
Hati ne’e atu kontinua fó matak malirin ba oan no bei-oan sira.
Baca Juga : KONFRUNTO IHA BEMORI,REZULTA EMA 8 KANEK NO UMA 4 RAHUN
Hati ne’e atu kontinua fó matak malirin ba oan no bei-oan sira.
Nia esplika, sentidu husi Tolan Hati ne’e nu’udar kantiga ka dadolin ida ne’ebé abó sira hanaran ba estátua ne’e hodi sai liman-ain natureza nian bainhira bei’ala sira bolu udan molok atu kuda ai-han sira.
“Agora lisan Ataúru nian liuliu iha Suku Makadiki la uza barak ona tanba haree ba tempu ne’ebé la hanesan ona maibé konsiderasaun ba estátua ne’e nafatin iha. Maske lakon ninia orijinalidade, jerasaun foun sira halo fali estátua ida maibé hali ho ai ninia aas metru rua,” nia haktuir.
Maske istória Estátua Místiku Tolan Hati ne’e lakon ninia orijen maibé Grupu Artezanatu Haburas Kultura Ataúru ne’e kontinua promove istória estátua ne’e nian liuhusi kompetisaun iha Festival Kultura Rezisténsia Populár iha Dili.
Grupu Artezanatu Haburas Kultura Ataúru ne’e harii iha tinan 2013 ho membru sira hamutuk ema na’in neen (6). Grupu ne’e hetan fiar husi Governu sentrál atu reprezenta Munisípiu Dili hodi kompete ho grupu artezanatu seluk ne’ebé mai husi munisípiu seluk.
0 Comments