Conteudo Seluk

2020 TL Haruka Tais Ba UNESCO Hetan Rekonesimentu Sai Patrimoniu Kultural No Material

Governu Timor-Leste liuhusi Sekretaria Estadu Arte no Kultura (SEAK) rejistu ona Tais iha UNESCO (Organizasaun Nasaun Unida ba Siénsia no Kultura, sigla portugés) hodi sai nu´udar patrimóniu estadu no patrimóniu Timor-Leste.
“Prosesu sai patrimóniu Timor-Leste nian (tais), atu sai patrimónia mundiál, hetan rekoñesimentu nu’udar patrimóniu kulturál no materiál no ba futuru sai patrimónia mundiál,” dehan Diretór Jerál Arte no Kultura, Manuel Ximenes Smith ba ajénsia TATOLI liuhusi entrevista iha nia kna’ar fatin, Avenida de Portugal, Dili, tersa ne’e.
Kompeténsia SEAK, tuir Diretór Manuel Smith mak oinsá proteje, salva-guarda, patrimóniu kulturál no mós materiál. “La´ós haree de’it kona-ba múzika no dansa maibé haree kona-ba aspetu barak ne’ebé maka iha ita-nia rai laran tomak”.
Nia esplika, prosesu tais agora tama ona ba etapa fórum konsultativu iha dezembru. “Agora iha dia 4 dezembru, fórum ne’e la’o ita sei konvida ministériu relevante no administradór munisípiu hotu”.
“Ami mós responsável kultura iha 13 munisípiu, ami mós sei konvida homan na’in, soru na’in husi munisipiu hotu. Ne’e serbisu kompozisaun mai husi interministeriál no mós parseiru dezenvolvimentu sira, sei konvida ema sira ne’e mai hotu atu halo fórum konsultativu, sei la’o iha Timor-Plaza iha dia 4,” nia informa.
Diretór Jerál Manuel Ximenes Smith hatutan, preparasaun nomeia tais iha marsu 2020, tinan oin. “2020 hakarak ka lakohi tais ita haruka ba ona iha UNESCO Paris para hetan rekoñesimentu husi UNESCO paris, tais bele sai nu’udar ema Timór ninian, faz parte ita Timór ninian no nasaun seluk labele komplain katak tais ne’e sira-nian, maske ita hela iha nasaun viziñu. Ezemplu, Suai ho Atambua, Oecusse ho Atambua no mós Bobonaro ho Atambua”.
“Tais ne’e tuir karakter, karakter natureza ema munisípiu ida nia, hakarak ka lakohi ita deside katak ita-nia tanba iha parte seluk ita hatene sei la taka dalan tanba iha nasaun ne’ebé fronteira entre nasaun seluk buat ida kultura ne’e sein fronteira nia mós influénsia ema ne’e kualker tempu tanba ita la hatene ema uza ita foin dehan tais ne’e soru nia, neste momento ita identifika ona katak tais ne’e ita nian,” nia salienta.
Maske nune’e, Manuel Ximenes Smith hateten, prontu simu reklamasaun ruma aban bainrua mai husi nasaun viziñu. Hakarak ka lakohi iha kritériu fundamentu ne’ebé UNESCO ni’an atu nomeia kualker item ba sai nu’udar patrimóniu mundiál nasaun ni’an prontu atu simu reklamasaun bainhira nasaun seluk .
“Ezemplu ki’ik Indonézia dehan batik sira nian maibé Malázia dehan sira nian. Tebe-tebe mós hanesan, iha parte sorin mós dala ruma ema dansa tebe-tebe, atambua sira mós sei halo tebe-tebe maibé ida ne’e tenke hateten ita nian tanbá karakter mai duni husi ema Timór nian genre tebe-tebe”.
“Karik ita klasifika aban bainrua ita komplain (reklama) ne’e normál maibé ita labele hakfodak uluk tenke hateten ne’e natureza ne’e Timór ninian,” katak nia.
Iha ona resposta husi UNESCO nia kona-ba rejistu tais, nia hatán, UNESCO resposta sira fó ona apoiu 10.000 dólar amerikanu. Signifika informasaun ba UNESCO Paris iha ona. Sira mós hatene katak neste momentu Timor-Leste prepara ona atu nomeia sira-nia patrimónia materiál no kulturál tais ne’e atu sai nu’udar rekoñesimentu husi UNESCO, patrimónia kulturál no materiál ba futuru sai nu’udar patrimóniu mundiál.
“Serbisu ne’e la’o hela no komunikasaun mós la’o hela ita hein katak forum konsultativu ne’e hala’o husu partisipasaun husi ministériu relevante ne’ebé orsida ami sei konvida no soru na’in sira ne’ebé identifikadu, sira sei mai ita sei serbisu hamutuk halo fórum konsultativu ne’e hodi haree kona-ba preparasaun nomeia indika ita-nia elementu tais ba iha 2020, marsu”.
Iha parte seluk, Diretór jerál ne´e hateten tan katak, governu prepara hela

Baca Juga : Ema soe bebe ida iha Fumento

tais tanba konvensaun UNESCO 2003 ko’alia kona-ba patrimónia kulturál no materiál.
Konvensaun ne’ebé liga direitamente kona-ba istória óral múzika, dansa no festivál, buat sira ne’ebé prodús husi ema-nia matenek tradisionál liu ba, obras sira ne’ebé hanesan poema, buat ne’ebé ko’alia ema rona no la haree, patrimóniu kulturál no materiál”.
“Ita profunda hela serbisu balun haree kona-ba tais tanba oras ne’e daudaun SEAK serbisu hamutuk interministeriál hanesan MTCI, Turismu, CI no mós Natcom ho parseiru dezenvolvimentu seluk Fundasaun Alola, Timor Eat, UN Women, ami prepara, estabele ona komisaun nasionál ba PKI ni’an Patrimóniu kulturál no materiál ami bolu PKI de’it, iha 23 de abril 2019 iha fulan hira ba kotuk, entaun ita seidauk foka ba indústria barbarak, seidauk foka ba iha múzika,” tenik Diretór Manuel Ximenes Smith.
Nia reforsa, sei foka uluk ba tais tanba prosesu ne’e la’ós fasil.”Ita serbisu sei han tempu barak ida tanbá, kompozisaun husi linha ministeriál ho parseiru dezenvolvimentu sira, ita presiza halo identifikasaun kona-ba obra ka ema ne’ebé mak soru tais iha munisípiu hotu”.
“Ita haree ne’e serbisu lubuk bo’ot ida ne’ebé durante ne’e ami prepara husi fevereiru, estabelesimentu ekipa iha abril no fulan ida ami reuniaun dala rua, agora atu halo daudauk fórum konsultativu iha dezembru no mós iha marsu 2020, ita nomeia ona tais atu hetan rekoñesimentu, foin tama etapa rekoñesimentu husi UNESCO Paris katak tais sai nu’udar patrimónia kulturál no materiál Timór ninian”.
Diretór Manuel Smith espera, 2020 ita hatama, fim 2020 ba 2021 bele hetan rezultadu kona-ba nomiasaun tais nu’udar patrimoniál kulturál no materiál husi UNESCO.
“Hanesan tais ita rejistu to’o ona iha UNESCO tanba foin dada’uk ita-nia projetu ida husu apoiu atu ba halo serbisu identifikasaun no levantamentu dadus kona-ba patrimóniu kulturál no materiál aliás tais ne’e UNESCO Paris sira fó apoiu ona ita orsamentu balun, neste momento ita-nia funsionáriu halo hela serbisu husi MTCI, sira tuun ba iha munisípiu tolu; Ermera, Aileu, Liquiça no SEAK nian atu tuun ba múnisipiu tolu aban ka bainrua ida tun ba iha Viqueque, Same no Manatutu”.
“Restante halo hotu ona, atu foti de’it maluk feton sira ne’ebé sira-nia atividade lorloron soru, ita atu foti tais ida reprezenta tais hotu, signifika tais munisípiu ne’e akomula hotu para reprezenta tais Timór, atu labele hetan copyright husi ita-nia vendedór sira”.
“Ezemplu, balun copy paste, copy ema-nia autor,
copy ema-nia direitu ba halo tais printing depois fa´´an fila fali ne’e orsida sei tama iha kazu ida no lei direitu de autór ne’e hetan ona aprovasaun husi ita haruka ona ba iha Konsellu-Ministru ba iha Parlamentu Nasionál hetan aprovasaun ba ema ne’ebé halo copyright ba ema-nia obra no ema-nia autór ema ne’e sei hetan sansaun ruma tanbá,
copy paste ema-nia direitu,” nia fó ezemplu.
Verba 10.00 USD ajuda hus UNESCO Paris, ba komisaun nasionál patrimónia kulturál no materiál.
“UNESCO nia mak Konvensaun UNESCO 2003 ida ne’e, fó biban los ba Timor-Leste tanba ita halo ratifikasaun ona, fó biban los ba Timor-Leste atu bele nomeia ona kualker item ne’ebé presiza atu tama ba iha hetan rekoñesimentu husi UNESCO alias tais no tebe-tebe”.
“Maibé momentu ne’e, ita sei foka hela ba iha tais, depois tais ne’e la’o ona iha ne’ebá, ita bele la’o fali ba iha elementu seluk, dala ruma tama iha prinsipál sekundáriu nia maka bele ko’alia kona-ba genre tebe-tebe ne’e,” Manuel Ximenes konsidera.

0 Comments

Sign In Sign Up Sign In By Facebook